Módszertani ajánlások
Az IKT oktatásban betöltött szerepe az elmúlt években az információs társadalom kihívásainak megfelelően fokozatosan növekszik. Egyre gyakoribb a tanítás-tanulás folyamatában alkalmazott elektronikus eszközök használata, amelyek új tanulási környezetet teremtve támogatják a fiatal generációk tudásának bővítését, az oktatás hatékonyságát, valamint a jövőbeli munkakörülményekhez való alkalmazkodást. Az új eszközök bevezetésének természetes következménye, hogy a hagyományos papíralapú tankönyveket felváltják az új módszertani megoldásokat kínáló digitális tananyagok, amelyek a tanulást élvezetessebbé, hatékonyabbá teszik.
Az Európai Bizottság 2015-ben elfogadott stratégiája, az Európa 2020 kiemeli az innovatív oktatás szükségességét. Az oktatás minőségének javítása kapcsán hangsúlyozza az oktatási intézmények digitális minőségének és teljesítményének fontosságát. Az Európai Tanács 2000 márciusi lisszaboni értekezletén elfogadott „Memorandum az egész életen át tartó tanulásról” egyik fontos pillére a tanulási környezetek és módszerek folyamatos fejlesztése, illetve alkalmazása.
A célnyelvi civilizáció tantárgy 9-12. évfolyam számára készült digitális tananyag létrehozásának pedagógiai célkitűzése - a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott kulcskompetenciák alapján - az innovatív tanítás, és a tanulók 21. századi képességeinek fejlesztése. Az ehhez szükséges IKT eszközök a frontális, illetve csoportmunka során a számítógép, a projektor, interaktív tábla, valamint a személyre szabott tanulásban a mobil eszközök alkalmazása. Az új tanulási környezetben kijelölt feladatoknál kiemelt hangsúlyt fektettünk a motiváció felkeltésére és fenntartására, a passzív befogadás helyett az aktív tevékenységre, a több érzékszerv bevonására, a felfedező és élmény alapú tanulás elősegítésére, az információ önálló és kritikus feldolgozására, rendszerezésére, a megértés és elmélyítés növelésére, a problémmegoldás során a kooperációs és kollaboratív tevékenységek előmozdítására, a differenciálás biztosítására és az IKT- műveltség fejlesztésére, legyen szó akár otthoni, akár iskolai keretekről.
A digitális tananyag szerkezete, feladattípusai
A nyelvvizsgára, érettségi vizsgára felkészítő témaköröket úgy szerkesztettük, hogy a korábban megszokott szövegekhez képest olvasmányos jellegű, minél aktuálisabb ismereteket, érdekességeket közlő, a célnyelvi országokra jellemző információkhoz juthasson a nyelvtanuló. A szövegek könnyebb feldolgozását itt is kérdéssorok segítik, valamint számos kompetenciát fejlesztő feladat található azokhoz kapcsolódóan. A célnyelvi civilizáció tananyagát a Nemzeti Alaptanterv előírásainak megfelelően 4 évfolyamra és 34 témakörre bontottuk. Minden lecke egy szöveggel kezdődik, ami a középszintű érettségire való felkészüléshez szükségesi smereteket tartalmazza. Az ellenőrző kérdések segítik az ismétlést és számonkérést. A feladatok több célt szolgálnak. Egyrészt a tananyag segítségével megszerzett ismeretek elmélyítését, több szemszögből való értelmezését, gondolva azokra a tanulókra, akik inkább ragaszkodnak egy kész szöveghez. Másrészt az ismeretek kibővítését, érdekes tények, színes információk közvetítését, ezzel sarkalva a témákban való további elmélyülést. Nagy hangsúlyt fektettünk a szókincsre és a további nyelvi eszközök megismerésére, helyes, önálló használatának elsajátítására.
Feladataink többsége online kapcsolatot igényel, ami - ha az órán nem is mindig, de - otthoni körülmények között tökéletes lehetőséget biztosít az ismeretszerzésre, gyakorlásra, míg az offline feladatok a tanórai kereteket is támogatják.
A feladatok sokrétűek, kiegyenlített számban tartalmaznak hagyományos, kép-, hang- és interaktív elemeket. Könnyen illeszthetők online és offline formában is a tanóra kijelölt didaktikai céljaihoz, sokszínűségükkel segítik a felfedező tanulást, és a gyakran kívánatosnak tartott egyéni tanulási környezet megvalósítását.
A tanulási folyamat eredményességét ellenőrzik az egy-egy témához kapcsolódó kérdéssorok, segítve a lényeges információk kiemelését, rendszerezését és alkalmazását.
A technológia révén a tananyag számos olyan ismeret rendszerezését, elmélyítését, rögzítését szolgáló interaktív feladatot tartalmaz, ahol a tanulók a megoldást követően a beépített automatikus javítási mechanizmusok segítségével ellenőrizhetik azok helyességét, ezzel támogatva az önszabályozó tanulást. Az elvégzett feladatokat a rendszer értékeli, és lehetőséget biztosít a javításra.
A projektfeladatok kiemelkedő helyet kapnak a kommunikációs és problémamegoldó kompetencia fejlesztésében. Szintén projektfeladatok és többségében interaktív feladatok támogatják a térbeli és időbeli tájékozódást is. A kritikai gondolkodás elősegítése jelenik meg a célnyelvi országok kultúrájának, szokásainak hazánkéval történő összevetésekor. A kulcskompetenciák fejlesztésében fontos szerepet kap a vita, a szerepjáték, a szimuláció.
A lexikális feladatok segítik a szókincs minél több, sokszínű feladattal történő elsajátítását. Ezen túlmenően a szövegekhez interaktív szószedet is tartozik. Az információgyűjtést igénylő feladatok hozzájárulnak a tudásépítéshez, erősítik a tanulók közötti együttműködést, a közös munka élményét. A multimédiás tartalmak tanári magyarázat nélkül is értelmezhetőek, több érzékszerv bevonása révén növelik a motivációt és eredményesebbé teszik a tanulást.
Az IKT eszközök használata nélkül ma már nehéz vonzóvá tenni a tanulási folyamatot. A motiváció fenntartása érdekében ügyeltünk arra, hogy a tananyagok a tanulók életkorához igazodjanak, interaktívak és változatosak legyenek, helyet kaphassanak a tehetséggondozásban és a felzárkóztatásban is.
A pilot során szerzett tapasztalatok alapján elmondható, hogy a tananyag alkalmazása nem kíván külön befektetést sem a tanártól, sem a diáktól, de innovatív funkciójával a tanulás-tanítás folyamatát egy új szintre emeli, ami hozzájárul a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlődéséhez, a tanulás hatékonyságának növeléséhez és ezzel az élményt adó tudás megszerzéséhez.